Ezúton mondunk köszönetet a TINLAB-nak és ezen belül is Kaderják Anita és Tanács Boglárka Viktória kutatóknak, akik nemcsak bevezették a KOLLABOR világába a társadalmi hatásmérést, de olyan módszert adtak a kezünkbe, amely a jövőnk egyik legerősebb eszköze. 

A kutatás során nemcsak megérzésekre hagyatkoztunk, hanem a Változáselmélet (Theory of Change) módszertanát hívtuk segítségül, hogy feltérképezzük az utat az ötlettől a cselekvésen át a kézzelfogható társadalmi hatásig,.

Íme a legfontosabb felismeréseink arról, mit ad a KOLLABOR a fiataloknak és a régiónak.

1. Több mint szakkör: „Startup inkubátor” fiataloknak

Amikor a résztvevő diákokat kérdeztük, ők nem iskolaként vagy tanfolyamként írták le a helyet. Számukra a KOLLABOR leginkább egy „startup inkubátor”, ahol az álmok megvalósítása a cél.

• A hatásmechanizmus: A folyamat lényege az Ötlet -> Cselekvés -> Hatás láncolat. A fiatalok nem tananyagot magolnak, hanem saját ötleteiken dolgoznak – legyen szó robotépítésről, könyvkiadásról vagy akár tücsökfarm-tervezésről,.
• Az eredmény: A cselekvésközpontú működés során kézzelfogható produktumok születnek, amelyek sikerélményt és büszkeséget adnak.

2. A hiba mint erőforrás – A legfontosabb szemléletváltás

A kutatás talán legizgalmasabb eredménye a résztvevők hibázáshoz való viszonyának átalakulása. Míg az iskolai rendszerben a tévedés gyakran büntetéssel (rossz jeggyel) jár, itt a tanulási folyamat elengedhetetlen része.

• „Nincs rossz ötlet”: A fiatalok megtanulják, hogy a „bármi lehetséges” attitűd nem csak üres frázis. A félelem nélküli kísérletezés során a kreativitásuk megsokszorozódik.
• Szemléletváltás: A diákok beszámolói szerint a kudarc nem végállomás, hanem egy lépcsőfok a megoldás felé. Ez a „miért ne?” hozzáállás nemcsak a műhelyben, hanem az élet más területein is bátrabbá teszi őket.

3. Védőháló a közoktatás mellett

A szülőkkel és pedagógusokkal készített interjúk rávilágítottak a KOLLABOR „hiánypótló” szerepére. A hagyományos oktatás gyakran frontális, tudásátadás-alapú és hierarchikus,. Ezzel szemben a KOLLABOR:

• Érdeklődésvezérelt: A belső motivációra épít, nem a külső kényszerre (osztályzás).
• Mentorálás, nem tanítás: A mentor szerepe kulcsfontosságú. Nem a megoldást mondja meg, hanem kérdésekkel terelgeti a fiatalt a saját útján. Ahogy egy diák találóan megfogalmazta: „Sanyi jön mögöttünk az úton, mi közben nézzük, hogy úristen, pillangó… de közben mindig visszaterel szépen így az útra”.

4. Nem várt hatás: „Megtanulni tanulni”

Különleges felfedezés volt, hogy a KOLLABOR módszertana az egyetemi évekre is elkíséri a fiatalokat. Egyik interjúalanyunk arról számolt be, hogy az itt elsajátított kutatói attitűdöt és projektalapú gondolkodást (pl. hogyan használja hatékonyan az AI-t vagy hogyan építsen fel egy kutatást) sikeresen alkalmazza a felsőoktatásban is. A „mindset” megváltozása tehát hosszú távú befektetés,.

5. Jövőkép: Békéscsaba, „Magyarország Japánja”?

A hatásmérés nemcsak az egyéni, hanem a regionális szintre is kitért. A hosszú távú vízió szerint a KOLLABOR egy helyi innovációs ökoszisztéma csírája lehet. A szülők és a helyiek abban bíznak, hogy ez a környezet képes helyben tartani a tehetséges fiatalokat, csökkentve az elvándorlást. A cél, hogy Békéscsaba egy olyan központtá váljon, ahol az „ötletből jövőt lehet építeni” a régió számára.

Összegzés

A TINLAB hatásmenedzsment kutatása igazolta: a KOLLABOR több mint egy technológiai játszótér. Egy olyan biztonságos, támogató közösség, amely pótolja az iskolai rendszer hiányosságait, növeli a fiatalok önbizalmát, és eszközöket ad a kezükbe, hogy ne csak álmodozzanak, hanem cselekedjenek is.

A bejegyzés a TINLAB hatásmenedzsment projektjének dokumentumai, interjúelemzései és záró prezentációja alapján készült.

Rövid videó összefoglaló. Segített a NotebookLM.

The post Hogyan lesz a „pillangó-kergetésből” innováció? – Így mértük fel a KOLLABOR társadalmi hatását appeared first on KOLLABOR.