Megújulónak nevezzük azokat az energiaforrásokat, amelyek a természetben eredendően előfordulnak, és kinyerésükkel nem okozzuk csökkenésüket a természetben. Nem elvesszük azt, hanem használjuk. Tehát közös jellemzői, hogy hasznosításuk során nem csökken a forrásuk, későbbiekben ugyanolyan módon termelhető belőlük energia. Ilyen energiaforrás a szél-, a nap-, a víz-, a geotermikus energia és a biomassza. Ezen energiák befogása legtöbb esetben jóval kisebb környezetszennyezéssel is járnak, mint a hagyományos, pl. fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) használata.
A világ energiaigénye rohamosan nő. Az egyik legfontosabb kérdés a jövőre nézve, tudunk-e úgy áramot, hőt, vagy üzemanyagot előállítani, hogy azzal ne éljük fel tartalékainkat, és ne legyen káros mellékterméke, illetve évezredek alatt sem lebomló hulladéka. A megújuló energiaforrások épp ezekre adnak megoldásokat.
Megújuló energiaforrásokról fajtái
Napenergia
A Napban lejátszódó magfúziós folyamatok során keletkezett energiát napenergiának nevezzük. A Nap által kisugárzott energia töredéke érkezik a Földünkre, mégis az emberiség teljes energiafelhasználásának majdnem 20 ezerszerese érkezik hozzánk. A napenergia hasznosításának két fő útja van: passzív és aktív. Passzív hasznosítás során az épületeket úgy tervezik, hogy a legoptimálisabban gyűjtse be a napsugárzásból származó energiát, ezáltal az épületek fűtési költségeit csökkentik. Az aktív hasznosítás során speciális eszközök segítségével gyűjtik be az értékes energiát. Ilyen eszközök a napkollektorok, amik a hőenergiát hasznosítják, a napelemek pedig a fényt elektromos energiává alakítják át.
Szélenergia
A levegő földfelszínhez viszonyított mozgását nevezzük szélenergiának. Ez a légkörben keletkező nyomáskülönbségek során jön létre. A légmozgás hasznosítása közvetlen munkavégzésre, vagy elektromos energia előállítására kialakított, szélturbinával meghajtott villamos generátor segítségével történik. Ahhoz hogy a szélerőművek telepítése gazdaságos legyen, olyan helyre kell telepíteni, ahol a szél sokat fúj, és annak sebessége eléri a 4m/s-ot. Ilyen helyek a tengerpartok, hegyvidékek, a passzát és monszun éghajlati övezet vidékei.
Vízenergia
A vízenergia hasznosítása a leghosszabb múltú a természeti erőforrások közül. A mechanikai energia hasznosításaként már az ókorban is jelen volt, a villamosenergia-szolgáltatásnak pedig a kezdetektől fontos szereplője. Megújuló energiaforrásként a vízenergia az áramszolgáltatás kezdetétől villamos energia előállítására szolgál. Jellegénél fogva szerepe a villamosenergia-ellátás terén elsődleges. A ma ismert trendek alapján fontossága e tekintetben a jövőben is hasonló marad. A lefelé folyó víz erejét már önmagában is felhasználhatjuk elektromos áram előállítására. A nagy vízhozamú és nagy esésű folyók mentén ezért sokszor tározó nélküli vízi erőműveket üzemeltetnek, melyek a rajtuk átzúduló nagy tömegű víz mozgási energiájából elektromos áramot fejlesztenek. A hegyekben gyakran duzzasztó tároló építésével használják ki a nagy magasságkülönbségekből adódó lehetőségeket. A víztömeget azután a nehézségi erő kihasználásával víznyomócsöveken át vezetik le a hegyről. Az alsó szakaszon ez vízturbinákat hajt meg, melyek egy erőmű generátorán keresztül elektromos áramot fejlesztenek. A víztározók így gyakorlatilag egyszerre víz- és energiatárolók. Ezeket az erőműveket éppen ezért víztározó műveknek is hívjuk.
Geotermikus energia
Geotermikus energiának nevezzük, a Föd belsejében radioaktív folyamatokból keletkező, a felszín alatti hőáramban meghatározott szintig feljutó, és ott a kőzetekben tárolódó energiát. Magyarország adottságait tekintve, geotermikus nagyhatalom, Kína után, mi vagyunk a másodikak. Országunk alatt közel 30000 MW hőenergia található, de Magyarország nem él ezzel a lehetőséggel. A Föld belseje 1000-5000 C között mozog, mindenhol van hő, viszont nem mindenhol gazdaságos a termelés. A Geotermikus gradiensnek el kell érnie a 33 métert ahhoz, hogy megérje. Érdekességképpen országunkban ez az érték 20 méter. A geotermikus energiákat hőszivattyúval lehet legjobban alkalmazni. Ezek képesek a pár fokos vízből, talajból olcsó meleg vizet előállítani. A hőszivattyú nagy előnye, hogy nem függ napsütéstől és évszakoktól, ám függ a villamos hálózattól, mivel villamos energiával működik. Geotermikus hő kinyerésének egyik módja a villamos áramot termelő hőerőművek, a másik közvetlenül fűtésre használva.
A biomassza
Energetikai szempontból – az élő szervezetekből származó, folyamatosan újratermelődő, energiatermelésre felhasználható anyagokat jelenti.
Máig legelterjedtebb ezek közül a fa, de ide tartoznak a mezőgazdasági termelésből visszamaradt növényi hulladékok, állati termékek, az ipari és kommunális éghető hulladékok, valamint azok a növények is, amelyek magvaiból üzemanyagot lehet gyártani. Fontos eszköze az globális felmelegedés csökkentésének, mert szén-dioxid semleges, vagyis elégetésekor csak annyi szén-dioxid termelődik, amennyit a növényi fotoszintézis felhasznált. Magas energiatartalma miatt (kb. 50 – 60% metán) energiatermelésre lehet hasznosítani.
