Éber Tamás foglalkozásvezető beszámolója a 2020-as filmes nyári táborról.
Tudtad, hogy idén nyáron öt héten keresztül filmeztünk a gyerekekkel a Kollaborban?
Már az sem volt szokványos, hogy egy online vetélkedőn való eredményes részvétellel lehetett bejutni a táborokba, s itt lézervágással, 3D nyomtatással, robotprogramozással, videójáték készítéssel, a konyhában pedig a Zero waste-tel ismerkedhettek meg, emellett még egy rendhagyó angol nyelvi tábor is várta a résztvevőket.
A mi táborunk a „Békéscsaba vlogger szemmel” nevet viselte. Úgy hozta azonban az élet, hogy a vloggerkedés részt valahogy mindig elengedtük, s Békéscsaba is jellemzően csak helyszínéül szolgált a forgatásoknak. Igyekeztem ugyanis a téma- és zeneválasztásukat rugalmasan kezelni, hogy magukénak érezzék a kisfilmeket, mert így szívvel-lélekkel vettek részt a készítésében.
Az derült ki, hogy a tábor elnevezése elsősorban a 4.- 6. osztályosoknak volt hívószó. Nekik – életkorukból adódóan – jellemzően a kalandok-kalózok-kémek világa, a videójátékok, szuperhősök jelentik a filmeket – naná, hogy ilyenek akartak csinálni ők is! Sose gondoltam volna, hogy ennyi árkon-bokron keresztül való menekülést kell majd felvennem J… (A titkolt vágyam pedig az volt, hogy majd esetleg közösen kiválasztott dalszöveg vagy vers részleteket gondolunk újra filmes szemmel – de talán majd az ősszel induló filmes szakkörünkön kipróbálhatjuk ezt is.)
A jellemzően 6- 8 fős csoportokkal négy napon át, napi négy órát töltöttünk együtt, ennyi időnk volt a kisfilmek létrehozására. Minden nap egy kis közös játékkal indult, ami segítette, hogy a gyerekek mihamarabb csapattá kovácsolódjanak össze. Talán a közös történetalkotások voltak ezek közül a legviccesebbek, néha egészen vad cselekményeket raktak össze úgy, hogy mindenki hozzátett egy mondatot az előzőhöz. Ez jó kis ráhangolódás volt a forgatókönyvek közös kitalálásához.
Az első két nap alatt ugyanis végig csiszolgattuk az alapötleteket és helyzetgyakorlatokon keresztül gyakoroltuk az egyszerűsített forgatókönyvek, storyboardok készítését.
Emellett különböző kreatív feladatokon keresztül ismerkedtek meg a fotózás és filmezés alapjaival: a kompozíciókkal, a képkivágásokkal, a kamera helyzetével, mozgatásával, stabilizálásával, beállításaival. Ezekhez kapcsolódóan mindig kimentünk a ligetbe és az Élővíz csatorna mellé.
Ráhangolódásként játszottunk még a Vloggervadász helyismereti társasjátékkal is, mely az első kisfilm ihletője lett.
A harmadik nap már forgattunk is. A forgatási napok mindig nagyon izgalmasak voltak, a kis videókat nézve, biztos átjön, hogy mennyire élvezték a gyerekek a filmezést, a szereplést. Pedig csak otthonról hozott jelzésértékű kellékekkel, a könyvtárban és környékén, a ligetben és a belvárosban készült, néha erősen improvizálva, gyakorlatilag nulla költségvetésből. Egy alkalom volt csak, mikor Póstelekre kirándultunk, a Gyalog Galopp békéscsabai változatát leforgatni. A rendezésbe is beleszólhattak a gyerekek, gyakran tök jó ötletekkel jöttek, s a kamerázásból is kivehették a részüket (bár azt általában én kezeltem), s néha Éber Boldizsár volt az operatőr.
Az utolsó nap vágtuk meg a filmeket. A vágási technikákkal, trükkökkel már előtte megismerkedtünk néhány jópofa Broadtest oktatófilm segítségével, de most már – a vágóprogrammal való gyors ismerkedés után – élesben kellett kipróbálniuk magukat. 2-3 fős csoportokban vágták meg a maguk változatát a felvett (már kiválogatott) anyagokból, majd ezeket akár haza is vihették magukkal pendrive-jukon. Miközben segítettem nekik a program kezelésében, megvágtam én is a filmeket, végül ezek kerültek fel a Kollabor youtube csatornájára.
Az elkészült kisfilmek premierje és a különböző táborokban elkészült alkotások bemutatása még aznap lezajlott a táborzáró rendezvényen a szülők, s a meghívott ismerősök előtt.
Úgy gondolom, hogy sok élménnyel gazdagodtak a résztvevők, s játszva jutottak hasznos ismeretekhez.
Le a kalappal különben ezek a jellemzően 10-12 éves korú gyerekek előtt, akik gyakorlatilag minden előképzettség nélkül, az ő ötletükből, az ő szereplésükkel, általuk vágva négy nap alatt készítették el a saját kisfilmjüket, amit haza is vihettek. Persze maradhattak benne kisebb hibák, utólag még bele lehetne nyúlni, de szerintem így hiteles ez a tíz kisfilm.
Én mindenesetre nagyon élveztem ezeket a táborokat.
