Sokan csak egy jól felszerelt alkotóműhelyként (makerspace) ismerik a békéscsabai KOLLABOR-t, de vajon mi történik valójában a falak között? Hogyan válik a 3D nyomtatás, az űrkertészet, a jétékkészítés, az angol tanulás és a robotépítés társadalmi innovációvá? A TINLAB (Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium) keretében lefolytatott hatásmenedzsment kutatásunk során kérdőívekkel és mélyinterjúkkal eredtünk a „KOLLABOR-hatás” nyomába.
Ezúton mondunk köszönetet a TINLAB-nak és ezen belül is Kaderják Anita és Tanács Boglárka Viktória kutatóknak, akik nemcsak bevezették a KOLLABOR világába a társadalmi hatásmérést, de olyan módszert adtak a kezünkbe, amely a jövőnk egyik legerősebb eszköze.
A kutatás során nemcsak megérzésekre hagyatkoztunk, hanem a Változáselmélet (Theory of Change) módszertanát hívtuk segítségül, hogy feltérképezzük az utat az ötlettől a cselekvésen át a kézzelfogható társadalmi hatásig,.
Íme a legfontosabb felismeréseink arról, mit ad a KOLLABOR a fiataloknak és a régiónak.
1. Több mint szakkör: „Startup inkubátor” fiataloknak
Amikor a résztvevő diákokat kérdeztük, ők nem iskolaként vagy tanfolyamként írták le a helyet. Számukra a KOLLABOR leginkább egy „startup inkubátor”, ahol az álmok megvalósítása a cél.
- A hatásmechanizmus: A folyamat lényege az Ötlet -> Cselekvés -> Hatás láncolat. A fiatalok nem tananyagot magolnak, hanem saját ötleteiken dolgoznak – legyen szó robotépítésről, könyvkiadásról vagy akár tücsökfarm-tervezésről,.
- Az eredmény: A cselekvésközpontú működés során kézzelfogható produktumok születnek, amelyek sikerélményt és büszkeséget adnak.
2. A hiba mint erőforrás – A legfontosabb szemléletváltás
A kutatás talán legizgalmasabb eredménye a résztvevők hibázáshoz való viszonyának átalakulása. Míg az iskolai rendszerben a tévedés gyakran büntetéssel (rossz jeggyel) jár, itt a tanulási folyamat elengedhetetlen része.
- „Nincs rossz ötlet”: A fiatalok megtanulják, hogy a „bármi lehetséges” attitűd nem csak üres frázis. A félelem nélküli kísérletezés során a kreativitásuk megsokszorozódik.
- Szemléletváltás: A diákok beszámolói szerint a kudarc nem végállomás, hanem egy lépcsőfok a megoldás felé. Ez a „miért ne?” hozzáállás nemcsak a műhelyben, hanem az élet más területein is bátrabbá teszi őket.
3. Védőháló a közoktatás mellett
A szülőkkel és pedagógusokkal készített interjúk rávilágítottak a KOLLABOR „hiánypótló” szerepére. A hagyományos oktatás gyakran frontális, tudásátadás-alapú és hierarchikus,. Ezzel szemben a KOLLABOR:
- Érdeklődésvezérelt: A belső motivációra épít, nem a külső kényszerre (osztályzás).
- Mentorálás, nem tanítás: A mentor szerepe kulcsfontosságú. Nem a megoldást mondja meg, hanem kérdésekkel terelgeti a fiatalt a saját útján. Ahogy egy diák találóan megfogalmazta: „Sanyi jön mögöttünk az úton, mi közben nézzük, hogy úristen, pillangó… de közben mindig visszaterel szépen így az útra”.
4. Nem várt hatás: „Megtanulni tanulni”
Különleges felfedezés volt, hogy a KOLLABOR módszertana az egyetemi évekre is elkíséri a fiatalokat. Egyik interjúalanyunk arról számolt be, hogy az itt elsajátított kutatói attitűdöt és projektalapú gondolkodást (pl. hogyan használja hatékonyan az AI-t vagy hogyan építsen fel egy kutatást) sikeresen alkalmazza a felsőoktatásban is. A „mindset” megváltozása tehát hosszú távú befektetés,.
5. Jövőkép: Békéscsaba, „Magyarország Japánja”?
A hatásmérés nemcsak az egyéni, hanem a regionális szintre is kitért. A hosszú távú vízió szerint a KOLLABOR egy helyi innovációs ökoszisztéma csírája lehet. A szülők és a helyiek abban bíznak, hogy ez a környezet képes helyben tartani a tehetséges fiatalokat, csökkentve az elvándorlást. A cél, hogy Békéscsaba egy olyan központtá váljon, ahol az „ötletből jövőt lehet építeni” a régió számára.
Összegzés
A TINLAB hatásmenedzsment kutatása igazolta: a KOLLABOR több mint egy technológiai játszótér. Egy olyan biztonságos, támogató közösség, amely pótolja az iskolai rendszer hiányosságait, növeli a fiatalok önbizalmát, és eszközöket ad a kezükbe, hogy ne csak álmodozzanak, hanem cselekedjenek is.
A bejegyzés a TINLAB hatásmenedzsment projektjének dokumentumai, interjúelemzései és záró prezentációja alapján készült.