Miért fontos ez?
A textilipar egyik legszennyezőbb folyamata a festés. Azért hogy környezettudatosak legyünk viszont nem kell lemondani a színekről sem. A természet telis tele van olyan növényekkel amelyek ellátnak minket a textilfestéshez alkalmas összetevőkkel. Akár a konyhánkban szétnézve a hulladékként keletkező anyagokat vesszük, akár egy kis kerti séta alkalmával gyűjtünk terméseket, növényeket, szinte mindenhol festésre alkalmas összetevőket találunk.
Ha a pamut, len, gyapjú, stb. természetes anyagainkat ilyen módon színezzük akkor azokat később ha már teljesen elhasználódtak, nyugodt szívvel rakhatjuk a kerti komposztálónkba, mivel néhány éven belül teljesen lebomlik és nem hagy maga után káros anyagokat. A konyhai hulladékokat megvizsgálva különösen erős színezőket találunk, amelyek ráadásul a legtöbb esetben nem is feltétlenül igényelnek plusz színrögzítő anyagot ( timsó, szója,vas acetát, réz acetát) mivel magas cservas tartalmuknak köszönhetően elég erős kötéseket képesek létrehozni a cellulóz szálakkal. A természetes anyagokról érdemes tudni, hogy megkülönböztetünk növényi és állati eredetű anyagokat, így például a len, a kender és a pamut növényi eredetű, így cellúlóz szálak alkotják őket, míg a gyapjú és a selyem állati eredetű és az alkotó elemük a fehérje. A növényi festékek sokkal erősebb kötéseket képesek létrehozni a fehérje alapú anyagokkal mint a cellulózzal, azonban ezen lehet segíteni különböző festést segítő anyagokkal.
Az egyik ilyen anyag a szója. Kevesen tudják, de Magyarország nagy szója termesztő vidék, és ráadásul GMO mentes szóját termelnek nálunk, így sokszor az ázsiai országok is a magyar szóját vásárolják fel. A szójában lévő fehérje beépül a cellulóz szálak közé, és segíti a színek megkötését. A leggyakrabban használt színmegkötő anyag azonban nem a szója, hanem a timsó. Ez egy természetes só, kálium-alumínium-szulfát, amely felpuhítja és megdagasztja a cellulóz szálakat így azok több festéket tudnak felvenni. A timsótól erősebbek lesznek a színek és nem módosítja őket. A harmadik és negyedik megkötő anyag egyben módosító is. A réz acetát és a vas acetát nemcsak rögzítik a színeket a textilekben, de meg is változtatják azokat. Így az alap szín palettánkon felül még plusz színeket vagy árnyalatokat is kaphatunk. Azonban ezekkel óvatosan kell bánni, mindig védőfelszerelésben szabad csak használni őket, illetve kerülni kell a szembe, szájba jutásukat.
Hogyan csináld?
A növényi festés főleg forralással történik, de van lehetőség hideg festésre is, amikor egy nagy üvegben a festőnövényt és a textilt beáztatjuk, majd állni hagyjuk akár 1-2 hetet is. Ahogy a kérdésre adott helyes válaszból kiderül, a napjainkban nagyon divatos élelmiszer, az avokádó magja és héja is magas csersav tartalommal bír, és alkalmas a textil festésre. A magjával rózsaszínt kapunk, míg a héj egy árnyalatnyival barackosabb színt ad nekünk. A lilahagyma színe bordós árnyalatú a textilen, azonban rezes módosítót használva nagyon szép zöld árnyalatokat kapunk. A vöröshagyma festőszínét lehet hogy sokan ismerik már a húsvéti tojás festés kapcsán, hiszen ennek nagy hagyománya van, textilen a hagyma külső héjához hasonló színt kapunk, amely vas acetát hatására sötét khaki színűre vált. A kávé és a fekete tea elég hasonló színeket adnak, bézs árnyalatból vas acetáttal sötét szürkét is elérhetünk, attól függően milyen sűrű főzetet készítünk. A textilfestésekről hosszabban olvashattok majd egy későbbi posztban, ahol nemcsak a konyhai, de a természetben könnyedén fellelhető növényeket is megvizsgáljuk.
