Blog Archives | KOLLABOR
Mitől van olyan finom illata a péksütinek?

Mitől van olyan finom illata a péksütinek?

A péksüti finom illatát a késztés során képződő különböző vegyületek bonyolult kombinációja adja. Ezeknek a vegyületeknek a jelentős része már eleve jelen van a tésztában, de ez még nem az az illat, amit sütés közben érezhetünk. 

Az élesztő cukrokat szén-dioxiddá bontó erjedési folyamatai során képződik a tészta fő illatanyagainak legnagyobb része. A héj barna színe pedig a sütőben alakul ki. A sütés alatt a cukrok és aminosaval közötti Maillard-reakciók és a cukor karamellizálódása is hozzájárul a péksüti végleges ízének és illatának kialakulásához. az összetevők aránya, az erjedés időtartama és a sütés hőfoka mind befolyásolja azt, hogy mennyi képződik az egyes vegyületekből. Így mindenfajta péksütinek megvan a maga jellegzetes illata. 

Néhány vegyület, amitől olyan finom illata van a péksütinek: Maltol és izomaltol, 2-acetil-1-pirrolin, Methional, 2,3-butándion, (E)-2-nonenal

Forrás: Hihetetlen tudomány – Kalauz a környező világhoz

 

Ha szeretnél adalékmentes friss péksütit készíteni, akkor gyere és jelentkezz a Nem csak kifli táborainkba!

Táborainkat itt találod és itt is tudsz jelentkezni! 

Érezted már a frissensült péksüti mennyei illatát?

Érezted már a frissensült péksüti mennyei illatát?

Nem csak kifli táborban nemcsak a péksüti mennyi illatát kóstolhatod meg, hanem magát a péksütit is. Mire számíthatsz még? Mikó Melinda ifjúsági szakember és frissensült pék nyilatkozik a tábori terveiről. 

 

Hogyan foglalnád össze a tábor lényegét néhány szóban?

Kislányként mindig ámulattal töltött el, hogy a nagymamáim milyen szépen és gyakorlott mozdulatokkal nyúlnak a tésztához. Végtelenül hálás vagyok nekik azért, hogy türelemmel hagyták, hogy tésztát gyúrjak, vagy kinyalogassam a tálból a nyers piskótamasszát. Ezt a tudást, ezt a boldog érzést szeretném átadni a hozzám jelentkezőknek.

 

Mit fogtok csinálni a táborban?

Varázsolni fogunk. Bonyolultnak tűnő, de ugyanakkor zseniálisan egyszerű, és nagyon finom péksütiket fogunk elkészíteni. A varázslat titkos tudományát megőrizzük, arra szimpla halandó nem jöhet rá soha. Készítünk hétköznapi eledelt, mint például a pacsni és a vajas kifli, de megmutatom nektek azt is, hogyan készül a kakaós csiga, az ünnepi kalács és a briós. Mindenre van egy bevált receptem! És minden frissensült péksütinek amilyen mennyei az illata, olyan finom az íze! 

 

Miért érdemes eljönni a Nem csak kifli KOLLABOR táborba?

Ezzel a varázslatos tudománnyal felvértezve magabiztosan az ujjaid köré tudod csavarni az összes családtagodat, barátodat és a számodra fontos embereket is.

Jelenleg az iparilag előállított péksütik többsége adalékanyagokat, lisztjavítót, térfogatnövelőszereket tartalmaz. Ezek az adalékok néhány embernél kellemetlen mellékhatásokat okozhatnak. Mi adalékok nélkül fogunk elkészíteni nagyon finom péksüteményeket és az ünnepi asztalok díszét, a kalácsot. De ez itt két túrós batyu. 🙂 

 

Aki a táborban ízelítőt kap a témáról, milyen területen folytathatja ősztől?

A nyár elmúltával szakkört indítunk az érdeklődők számára, ahol még számtalan tésztafélével  és péksütivel ismerkedünk meg, mert a péksütemények sokasága végtelenül változatos. Ott arra is lesz lehetőség, hogy akár többször is elkészítsük a csapat kedvencét, vagy kívánság szerint süsünk a jelenlévők legnagyobb örömére.

*****

Ha felkeltettük az érdeklődésed, akkor látogasd meg a Nem csak kifli honlapját, ahol van minden, nem csak kifli és ahol időnként egy indokolatlan lajhár is előkerül. 

A Nem csak kifli táborokat itt találod: Nem csak kifli (Délelőtt) – Nem csak kifli (Délután)

Az összes táborunkba pedig itt tudsz jelentkezni. 🙂 

Ezen kívül van még néhány meglepetésünk! Jól tudjuk, hogy ez a járvány senkinek nem jött jól. Ha elhozod a tesódat, vagy a barátodat, akkor elég ha beírod ezt a kuponkódot a rendeléskor és automatikusan kapsz 10% kedvezményt: KOLLABORTABOR10

És ha még ez sem lenne elég, van még más meglepetésünk is! Elindítottuk a 2021-es KOLLABOR vetélkedőt 3-8. osztályos tanulók részére. Aki helyesen kitölti a feladatlapjainkat, azoknak a második tábort ajándékba adjuk. Így két táborban is részt vehetsz egy áráért!

Ha szeretnéd tudni, hogy mitől van finom illata a péksütinek, akkor kattints ide!

 

Filmes tábor Békéscsabán – 2020

Filmes tábor Békéscsabán – 2020

Éber Tamás foglalkozásvezető beszámolója a 2020-as filmes nyári táborról.

Tudtad, hogy idén nyáron öt héten keresztül filmeztünk a gyerekekkel a Kollaborban?

Már az sem volt szokványos, hogy egy online vetélkedőn való eredményes részvétellel lehetett bejutni a táborokba, s itt lézervágással, 3D nyomtatással, robotprogramozással, videójáték készítéssel, a konyhában pedig a Zero waste-tel ismerkedhettek meg, emellett még egy rendhagyó angol nyelvi tábor is várta a résztvevőket.

A mi táborunk a „Békéscsaba vlogger szemmel” nevet viselte. Úgy hozta azonban az élet, hogy a vloggerkedés részt valahogy mindig elengedtük, s Békéscsaba is jellemzően csak helyszínéül szolgált a forgatásoknak. Igyekeztem ugyanis a téma- és zeneválasztásukat rugalmasan kezelni, hogy magukénak érezzék a kisfilmeket, mert így szívvel-lélekkel vettek részt a készítésében.

Az derült ki, hogy a tábor elnevezése elsősorban a 4.- 6. osztályosoknak volt hívószó. Nekik – életkorukból adódóan – jellemzően a kalandok-kalózok-kémek világa, a videójátékok, szuperhősök jelentik a filmeket – naná, hogy ilyenek akartak csinálni ők is! Sose gondoltam volna, hogy ennyi árkon-bokron keresztül való menekülést kell majd felvennem J… (A titkolt vágyam pedig az volt, hogy majd esetleg közösen kiválasztott dalszöveg vagy vers részleteket gondolunk újra filmes szemmel – de talán majd az ősszel induló filmes szakkörünkön kipróbálhatjuk ezt is.)

A jellemzően 6- 8 fős csoportokkal négy napon át, napi négy órát töltöttünk együtt, ennyi időnk volt a kisfilmek létrehozására. Minden nap egy kis közös játékkal indult, ami segítette, hogy a gyerekek mihamarabb csapattá kovácsolódjanak össze. Talán a közös történetalkotások voltak ezek közül a legviccesebbek, néha egészen vad cselekményeket raktak össze úgy, hogy mindenki hozzátett egy mondatot az előzőhöz. Ez jó kis ráhangolódás volt a forgatókönyvek közös kitalálásához.

Az első két nap alatt ugyanis végig csiszolgattuk az alapötleteket és helyzetgyakorlatokon keresztül gyakoroltuk az egyszerűsített forgatókönyvek, storyboardok készítését.

 Emellett különböző kreatív feladatokon keresztül ismerkedtek meg a fotózás és filmezés alapjaival: a kompozíciókkal, a képkivágásokkal, a kamera helyzetével, mozgatásával, stabilizálásával, beállításaival. Ezekhez kapcsolódóan mindig kimentünk a ligetbe és az Élővíz csatorna mellé.

Ráhangolódásként játszottunk még a Vloggervadász helyismereti társasjátékkal is, mely az első kisfilm ihletője lett.

A harmadik nap már forgattunk is. A forgatási napok mindig nagyon izgalmasak voltak, a kis videókat nézve, biztos átjön, hogy mennyire élvezték a gyerekek a filmezést, a szereplést. Pedig csak otthonról hozott jelzésértékű kellékekkel, a könyvtárban és környékén, a ligetben és a belvárosban készült, néha erősen improvizálva, gyakorlatilag nulla költségvetésből. Egy alkalom volt csak, mikor Póstelekre kirándultunk, a Gyalog Galopp békéscsabai változatát leforgatni. A rendezésbe is beleszólhattak a gyerekek, gyakran tök jó ötletekkel jöttek, s a kamerázásból is kivehették a részüket (bár azt általában én kezeltem), s néha Éber Boldizsár volt az operatőr.

Az utolsó nap vágtuk meg a filmeket. A vágási technikákkal, trükkökkel már előtte megismerkedtünk néhány jópofa Broadtest oktatófilm segítségével, de most már – a vágóprogrammal való gyors ismerkedés után – élesben kellett kipróbálniuk magukat. 2-3 fős csoportokban vágták meg a maguk változatát a felvett (már kiválogatott) anyagokból, majd ezeket akár haza is vihették magukkal pendrive-jukon. Miközben segítettem nekik a program kezelésében, megvágtam én is a filmeket, végül ezek kerültek fel a Kollabor youtube csatornájára.

Az elkészült kisfilmek premierje és a különböző táborokban elkészült alkotások bemutatása még aznap lezajlott a táborzáró rendezvényen a szülők, s a meghívott ismerősök előtt.

Úgy gondolom, hogy sok élménnyel gazdagodtak a résztvevők, s játszva jutottak hasznos ismeretekhez.

Le a kalappal különben ezek a jellemzően 10-12 éves korú gyerekek előtt, akik gyakorlatilag minden előképzettség nélkül, az ő ötletükből, az ő szereplésükkel, általuk vágva négy nap alatt készítették el a saját kisfilmjüket, amit haza is vihettek. Persze maradhattak benne kisebb hibák, utólag még bele lehetne nyúlni, de szerintem így hiteles ez a tíz kisfilm.

Én mindenesetre nagyon élveztem ezeket a táborokat.

 

 

A mikrotápanyagok világa

A mikrotápanyagok világa

Az vagy, amit megeszel! Táplálkozásunk alapjaiban határozza meg szervezetünk működését, teljesítőképességét!

Amikor táplálkozásról beszélünk, legtöbben csak a makrotápanyagokra, vagyis fehérjékre, zsírokra és szénhidrátokra gondolnak, és elfeledkeznek azokról az apró molekulákról, kémiai elemekről, amelyek mint egy karmester összehangolják, irányítják szervezetünk működését: a mikrotápanyagokról.

A mikrotápanyagok, vagyis a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek a makrotápanyagokkal ellentétben nem szolgáltatnak energiát, de kulcsszerepet töltenek be szervezetünk anyagcsere-folyamataiban, az enzimek működésében, és egyáltalán testünk felépítésében. Egyes mikrotápanyagok ezen felül még antioxidáns-szerepet is betöltenek.

Tudtad, hogy a vitaminoknak két fajtája van?

  1. zsírban oldódó vitaminok: A, D, E, K –  amelyeket olajokban, tejtermékekben, tojásban, májban és halakban találunk meg, és a zsírszöveteinkben tároljuk őket. Esetükben kisebb a hiánybetegség esélye, de nagyobb a túladagolásé.
  2.  vízben oldódó vitaminok: C, folsav, biotin, pantoténsav és a B-vitamin család – ezeket nem tudjuk elraktározni. Főleg gyümölcsökben, zöldségekben, gabonákban és tejtermékekben fordulnak elő, és gyorsan kiválasztódnak a szervezetből a vizeletbe. Nehezebb őket túladagolni, de hamarabb tűnik föl a bevitelük hiánya. 

 

Kémia óráról ismerős lehet az ásványi anyagok és nyomelemek fogalma. 

Az ásványi anyagok és nyomelemek szervetlenek (legtöbbjük fém) és a talajból származnak. Az emberi szervezet egyiket sem képes előállítani, ezért táplálkozással kell őket magunkhoz vennünk.

Testünk működése szempontjából ezek a legfontosabbak: Kalcium, Magnézium, Cink, Réz, Vas, Kálium, Nátrium, Jód, Szelén, Fluor, Foszfor, Mangán, Kén és a Bór. Szervezetünk ásványi anyag készletének körülbelül a felét a Kalcium, negyedét a Foszfor alkotja, a fennmaradó részen a többi ásványi anyag osztozik.

Gondoltad volna, hogy például az erősportágakban, mint amilyen a súlyzós edzés is, a magnéziumszükséglet majdnem a duplájára emelkedik? 

Szerencsére az egészséges és kiegyensúlyozott étrend általában biztosítja a megfelelő vitamin- és ásványianyag-bevitelt, és ezzel a test normális müködését.

Hogyan verik át az agyunkat a gyorsan pörgő képek?

Hogyan verik át az agyunkat a gyorsan pörgő képek?

 

Az emberi szem másodpercenként átlagosan 10-12 képet tud továbbítani és analizálni. A látóközpont az egyes képeket általában a másodperc tizenötöd részéig tartja meg, így ha ezen időszak alatt újabb információt kap, az a folytonosság érzetét kelti bennünk. A legyek ugyanennyi idő alatt ennél jóval több vizuális információt is képesek feldolgozni, többek közt ezért nehéz lecsapni őket. 🙂

A legtöbb helyen azt olvashatjuk, hogy ha szemünk 1 másodperc alatt 24 képkockát lát, azt agyunk már mozgásként észleli. A némafilmes korszak első kamerái másodpercenként 14-16 képkocka sebességgel működtek, ami már elegendő volt a mozgásérzékeléshez, de még szaggatottan adta vissza a folyamatos mozgást.

A 24 képkockás „mítosz” hátterében azonban nem tudományos tények, hanem a filmkészítési gyakorlat áll. Tehát az, hogy végül miért épp a 24 FPS vált elfogadottá a filmiparban, részben a technikának, részben a megszokásnak köszönhetjük. (FPS a Frame Per Second rövidítése. Jelentése: képkocka per másodperc. Vagyis az adott mozgókép hány képkockát tartalmaz másodpercenként.)

A cupcake története

A cupcake története

A cupcake története

Bár már egy 1700-as évekből származó amerikai szakácskönyv is megemlíti, a cupcake a 19. században indult el hódító útjára, és forradalminak számított, mivel az akkori süteményekhez képest villámgyorsan elkészült. Ami a név kialakulását illeti, két teória létezik: az első szerint a sütiket eredetileg csészében (cup) sütötték, a második szerint a hozzávalókat mérték ki csészével. A speciális muffin sütőformák a 20. században terjedtek el.

A kezdetekben a cupcake-eket „number cakes”-nek vagyis “1-2-3-4 cakes-nek” hívták, mert igazán egyszerű volt megjegyezni a hozzávalók mennyiségét. A legelső fennmaradt recept: 1 csésze vaj, 2 csésze cukor, 3 csésze liszt, 4 tojás, továbbá 1 bögre tej és egy kanál szódabikarbóna. Manapság a rengeteg féle hozzávalóból számtalan változatos ízű, stílusú cupcake készülhet.

A cupcake tulajdonképpen egy mini torta, amit mindig az alkalomhoz illően díszítenek, mázzal, krémmel, marcipánnal. Nem kell szeletelni, nem morzsálódik, és nem kell hozzá tányér sem. Csak megkaparintod, és egészben a tiéd. Senki sem eszegeti le a marcipánt a tortádtól, és a süti mérete nem a házigazda jóindulatán múlik. Ha egyszer kézbevetted, akkor biztosan meg is eheted! 

 

Mi a különbség cupcake és muffin között?

A cupcake mindig édes, és általában díszítve van a teteje. De ha nincs díszítve, akkor sem automatikusan muffin! A cupcake alapvetően egy ünnepi alkalomra készült vaj alapú torta (cake). Ezzel szemben a muffin elkészítésében sokkal egyszerűbb, a száraz és nedves hozzávalók összekeverése után már süthető is, sokszor habverő sem kell hozzá. Olajjal készül, nem torta, hanem inkább egyfajta – nem élesztő alapú – tészta (quick bread), ami lehet sós is, általában reggelire vagy teához fogyasztják. Tehát nem a díszítésén múlik a különbség – bár ez az általános nézet – hanem inkább az elkészítési módján, és azon, hogy milyen alkalommal kerül asztalra.

 

A sikertörténet

A cupcake klasszikusan az amerikai gyerekzsúrok, szülinapok süteménye. A gyermeki világ nosztalgikus megidézése lett a siker alapja, hiszen az édesszájú felnőttben a régi időket, az otthon melegét kelti életre. A látványvilág, a sokrétű design lehetősége miatt pedig a divatos partik, rendezvények süteményévé avanzsált.

Napjainkra a cupcake kirobbanó siker lett kulináris berkekben, az utóbbi évtizedekben több ezer vállalkozást alapítottak rá Amerikában, majd innen kiindulva Angliában, és fokozatosan egyéb európai országokban is elterjedt, terjed a divatja. A csokis és vaníliás még ma is klasszikus kedvencek, míg az extrémebb ízű sütiket a leghíresebb éttermek is étlapjaikra helyezik. Az igazi népszerűséget a Szex és New York című sorozat (Magnolia Bakery), illetve a Martha Stewart által kiadott könyv hozta meg.