Blog Archives | KOLLABOR
Mi köze Békéscsabához Munkácsy Mihálynak, a világhírű festőnek?

Mi köze Békéscsabához Munkácsy Mihálynak, a világhírű festőnek?

Munkácsy Mihály (Munkács, 1844. február 20. – Endenich, 1900. május 1.) és Békéscsaba történetét az 1848-49-es forradalom és szabadságharctól kell kezdeni. Ebben az időben Munkácsy édesapja, Lieb Mihály Munkács rendfenntartásért felelős tanácsának tagja volt. A család 1848 végén Miskolcra költözött, mivel a családfő biztonságos helyen akarta tudni a családját. Az apát a forradalomban történt szerepvállalása és a Kossuth-kormánynak végzett szolgálatai miatt börtönbüntetésre ítélték. Mihály négyévesen édesanyjával és testvéreivel Cserépváraljára került nagybátyjához, Reök Antalhoz.

Nagyon fiatalon elvesztette szüleit, édesanyja 1850. január 12-én, röviddel ezután, 1852. május 14-én édesapja is elhunyt. A család döntésének megfelelően az ekkor 8 éves gyermek rögtön Békéscsabára került anyai nagybátyjához, Reök István ügyészhez, akik az evangélikus kistemplomtól három házra lévő Sztraka-házban éltek. Húga, Gizella szintén Békéscsabán talált otthonra nagynénjüknél, Reök Karolinánál, vagyis Sarolta néni és a Steiner család fogadta be.

Munkácsy ideje nagy részét húgával és a Steiner-családdal töltötte Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájában, ifj. Omaszta Zsigmond szomszédságában. 1852. december 6-án betyártámadás érte a kúriát. Sarolta néni egy hónappal később belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Az ő halálával Munkácsy gyermekkorának talán legszebb időszaka zárult le. 

Nem sokkal ezután nagybátyjával egy nagyobb lakásba költöztek a város főterén. Munkácsy olyan jó viszonyba került a szomszédban élő Vidovszky-családdal, hogy nagybátyjához már csak esténként járt haza, s leírása szerint Vidovszkyné Urszinyi Karolina úgy kezelte őt, mint édes gyermekét. A Vidovszky-testvérekben igaz barátokra talált, így nagy törést jelentett életében a testvérek elköltözése Békéscsabáról.

Reök István 1855. január 6-án a fiút Lang György békéscsabai asztaloshoz adta, inasnak. A fiú 10–12 órákat dolgozott és ellátása is rossz volt. Miután keserves inasévei leteltek, 1858. május 2-án szabadult fel. Ugyanez év novemberében Aradra ment, ahol Albrecht Ferdinánd műhelyében volt segéd. Koplalás mellett nyomorban tengődött, a nélkülözések miatt súlyosan megbetegedett, majd 1860 végén visszatért az ekkor már Gyulán lakó nagybátyjához.

Gyógyulása alatt, 1861-ben rajzolni tanult Karl Fischertől. Munkácsy élvezte a rajzolgatást és Fischernél megismerkedett Szamossy Elekkel, aki pártfogásába vette, s festeni tanította a Wenckheim-kastélyban, ahol akkoriban családi képek készítésével bízták meg. Sokat festett, így 1863 májusában elegendő vagyonnal rendelkezett ahhoz, hogy útnak indulhasson.

Közel kétéves pesti tartózkodása után egy ideig Bécsben tanult. Később nagybátyja hívására Gerendáson telepedett le. Első festményei a Levélolvasás, a Fonó leány, az Estebéd a pusztán és a Búsuló betyár is itt születtek, Csabán pedig megfestette Vidovszky Jánost, feleségét és leányukat.

Miután elegendő pénzt gyűjtött, újra Münchenbe ment tanulni és dolgozni, évről-évre egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően Düsseldorfban folytatta tanulmányait. Tanárai felismerték, hogy Munkácsyhoz az életképek állnak közel, ennek eredményei az Ásító inas és a Siralomház című festmények. Utóbbinak köszönhetően világhírnévre tett szert.

  1. július 9-én, Reök István öngyilkosságával a Munkácsyt Békéscsabához kötő szál megszakadt. Külföldön – elsősorban Franciaországban élt. Bár Magyarországra párszor hazajött, Békéscsabára csak 1890-ben jutott el az október 6-i megemlékezés alkalmával. Az itt töltött idő alatt felkereste gyermek- és fiatalkorának összes fontos színterét, s anyagot is gyűjtött készülőben lévő, Honfoglalás című képéhez. Utóbbi kapcsán 1892-ben is megfordult a városban, s valószínűleg ez volt az utolsó alkalom, hogy Békéscsabán járt.

Munkácsy Mihály, zseniális tehetségű festő Békéscsabán vett kezébe először ecsetet és innen indulva jutott el a világhírig. Békéscsaba város rendkívül büszke a mesterre, emlékét őrzi a róla elnevezett múzeum és a világon egyedülálló emlékház. Szobor és közterület is emlékezteti az arra járót a mester Békéscsabán töltött meghatározó éveire.

Kézmíves Videójáték Hegesztő Tábor 1-3: az elkészült művek

Kézmíves Videójáték Hegesztő Tábor 1-3: az elkészült művek

Múlt héten tartottuk meg az első két Kézmíves Videójáték Hegesztő Tábort a Kollaborban; egy öt- és egy hatfős általános iskolás csapat próbálhatta ki, hogy mi fán terem a videójáték tervezés és programozás, na meg persze a játékban szereplő grafikák elkészítése és a játék zajolása.

Most a teljesség igénye nélkül mutatunk be néhány játékot, melyeket a srácok a négyszer fél napos (délelőtti vagy délutáni) táborokban készítettek a Construct 3 program segítségével. A játékok böngészőben (is) futnak, nem kell őket telepíteni sem – csak kattints a címükre és már indulnak is. Ha felkeltettük az érdeklődésed és szeretnél jelentkezni valamelyik Kézmíves Videójáték Hegesztő Táborunkba a nyáron, kattints ide és foglalj helyet magadnak, amíg lehet! 🙂

A elkészült játékok (egy része)

A Zombiölő
Készítette: Peti
Felülnézetes lövöldözős játék nagyon sok zombival és még több lőszerrel. A pálya végén keresd a kulcsot és menj be a házba a továbbjutáshoz! Irányítás: WASD + egér.

Black Panther
Készítette: Geri
Egy igazi klasszikus: Spongyabob az űrben kalasnyikovval lövi szét a rátámadó bakteriofágokat. Irányítás: WASD + egér.

Corona
Készítette: Máté
Koronavírusként kisebb víruscellákat kell összeszedned (amitől egyre nagyobb leszel), amiket ki is lőhetsz az ellenségre (amitől kisebb leszel). Irányítás: WASD + egér.

Cuff ‘n’ Run
Készítette: Balázs
Felülnézetes bűnüldözős. Óvatosan lopakodj a késsel szaladgáló rosszarcú bűnöző mögé és az E gomb nyomvatartásával bilincseld meg. Persze előbb szerezz bilincset! Irányítás: WASD + egér.

Survival: The Zombies
Készítette: Boti
Felülnézetes játék, amiben folyamatosan nehezedő pályákon kell egyre többféle zombit legyőznöd, óvatosan spórolva a lőszerrel, kihasználva a pályán elhelyezett teleportkapukat is. Irányítás: WASD + egér.

Zombie Killer
Készítette: Bence
Jó néhány pályából álló felülnézetes zombis lövöldözős játék, ami meg van bolondítva jó pár mechanikával a Portal nevű játékból. Irányítás: WASD a mozgáshoz, szóköz a fegyverrel lövéshez, bal klikk a kék portál kilövéséhez (vigyázz: csak bizonyos falakon marad meg a portál, másokról lepattan), jobb klikk a sárga portál kilövéséhez. Célszerű a lőszerrel spórolni, mert egyre nehezebb és nagyobb zombik jönnek idővel; későbbi pályákon pedig feltűnik a Portalból ismerős energiagömb is, amit a portálok akkurátus elhelyezésével be kell irányítani a kijáratot aktiváló fogadó egységbe.

A szörnyálom
Készítette: Barni
Klasszikus felülnézetes zombis lövöldözős játék, mozgó falakkal és dupla rakétát lövő überzombikkal. Irányítás: WASD + egér.

Duck vs Basketball
Készítette: Barni
Kísérleti játékdemó, ami a Construct 2D fizikai szimulációját használja; egy kosárlabdával lehet össze vissza pattogni a ládákkal és kacsákkal teli pályán. Vigyázat: a holdat is le lehet ütni a helyéről! Irányítás egérrel vagy érintőképernyővel.

Zéró Gravitációs Ládapakolás (projektnév)
Készítette: Balázs
Kísérleti játékdemó, amiben egy zéró gravitációs környezetben lehet egy labdát irányítani; ennek segítségével kell ládákat a kijelölt területekre lökdösni. Irányítás: egér/érintőképernyő.

First Jump
Készítette: Viktor
Oldalnézetes ugrálós-lövöldözős játék, amiben több pályán keresztül kell egyre cselesebben támadó szellemeket hatástalanítani, a következő pályára pedig a főellenség likvidálása után lehet átjutni egy kinyíló ajtón keresztül. Irányítás: A, D, egér; vagy virtuális joystick-ok érintőképernyős eszközökön (telefon, tablet).

Jumping Boy (BETA)
Készítette: Matyi
Ugrálós-lövöldözős-szellemírtós platformer, a folyosók között teleportkapukkal lehet közlekedni. Irányítás: A: balra, D: jobbra, Space: ugrás, célzás egérrel; vagy érintőképernyőn (telefonon, tableten) virtuális joystick-kal.

Pixel Legend
Készítette: Levi
Retro pixeles ugrálós-gyűjtögetős-lövöldözős játékdemó, menüvel, pályaválasztóval, bolttal. Irányítás, A+D, egér.

Jeladó palackokkal kutatja a hulladék útját a PET Kupa

Jeladó palackokkal kutatja a hulladék útját a PET Kupa

A Tisza hulladékszennyezése óriási környezet-, és természetvédelmi probléma. A PET Kupa ennek felszámolására létrejött non-profit, civil kezdeményezés. Ez a környezetvédelmi akció úgy járul hozzá a Tisza megtisztításához, hogy egész évben rendezvényeket, hónapokon átívelő hulladékszedési akciót, csapatépítő tréningeket, kiállításokat és szakmai egyeztetéseket szervez. Három fő célja van: élő vizeink védelme, a vízi sportok (kajak, kenu) népszerűsítése és a közösségépítés.

GPS jeladókkal felszerelt PET palackokat indítottak útjukra a PET Kupa szakemberei a Felső-Tiszai Búvár és Mentő Egyesület közreműködésével. Vásárosnaménynál az áradó Tiszába dobott négy palack a PET Kupa hulladékmonitoring programját segíti. A nyomkövető kutatásban a palackok GPS jelet vesznek és rádió jelet adnak le. A Hulladékmentes Tisza projekt keretében fejlesztett eszközök akár két éven keresztül is szolgálhatják működésükkel azt a kutatást, amely a folyón szállított hulladék útját követi nyomon. Az elektronikusan jelölt palackok – Táltos, Villám, Táncos és Pompás – internetes névadó kampányban kapták a nevüket.

Azt már eddig is sokan tudtuk, hogy a műanyag palackok az árral érkeznek, és nagy részük hulladékként rakódik ki az ártéri erdőkben. Amit máig nem tudnak a szakemberek, hogy milyen gyorsan halad a szennyeződés és mekkora távolságot tesznek meg a pillepalackok. Az sem világos jelenleg, hogyha a palackok egyszer valahova lerakódtak, mekkora az esély arra, hogy a következő áradás továbbviszi őket.
A PET Kupa önkéntesei sok időt töltenek a Tiszán, így többször előfordult, hogy palackban elhelyezett üzenetekre bukkantak. A tavalyi Felső-Tiszai PET Kupa versenyen például egy kilenc éve úton lévő, ukrán nyelvű szerelmes levél került elő.

A jeladó palack kutatás számos további izgalmas kérdést tartogat, például, hogy egy vízügyi kármentő pont útját állja-e a palacknak, vagy éppen lejjebb Kisköre állítja meg őket? Vagy a PET Kalózok példája ragadós, és valaki szemétgyűjtés közben összeszedi. Ha ezt történik, várják a hős jelentkezését! Esetleg netalán kilép a palack az országból és a Vaskapu vagy már a Fekete-tenger állítja meg? Rengeteg a kérdés és hipotézis, ezekre is választ keres a kutatás.


Forrás: petkupa.hu

Óceáni hulladékból bikini?

Óceáni hulladékból bikini?

Két magyar lány Tóth Móni és Szomolányi Szandra az Undersea Bikini megálmodói és alapítói. Móni és Szandra, amikor csak tehetik, búvárkodnak. Az alámerülések során érték őket negatív tapasztalatok – elsavasodó vizek, elfehéredő korallzátonyok, óceáni zajszennyezés, túlhorgászás, elhasznált halászhálók és még sorolhatnák –, amelyek arra ösztönözték őket, hogy egyre nagyobb lendülettel ássák bele magukat a környezetvédelembe. Mivel a lányok nagyon szeretnek mindent, ami a vízhez köthető, egyértelmű volt számukra, hogy az óceánszennyezés problémájára hívják fel a figyelmet. A  fürdőruha forgalmazása mellett döntöttek, mivel ez szorosan kapcsolódik az óceánhoz, a tengerhez, egyszóval a vízhez.

Az Undersea Bikini eredetisége a felhasznált anyagban- és a környezettudatosságban rejlik. A fürdőruháik anyaga elhasznált halászhálókból és egyéb műanyag hulladékokból készül, amiket önkéntes búvárok hoznak fel tengereink mélyéről a felszínre. Emellett az összes csomagolásuk újrahasznosított, környezetbarát. A termékek egy szolnoki varrodában készülnek, abban a városban, ahol a lányok is felnőttek.
Sok esetben a fürdőruha fogyóeszköz, némelyik alig pár használat után annyira elkopik, hogy már nem éli meg a következő szezont. Éppen ezért, a márka megálmodása során fontos szempont volt, hogy a termékek tartósak legyenek. Az Undersea Bikinik jó minőségű anyagból készülnek, így nem szükséges évente cserélni azokat. Külön érdekesség, hogy a bikini felsők akár külön, önálló topként is hordhatók.
Ha valaki mégis megunná fürdőruháját, a vásárlástól számított egy év elteltével visszaküldheti a korábbi darabot, Móni és Szandra gondoskodik róla, hogy ezek ne a kukába kerüljenek, hanem újrahasznosításra.
A fenntarthatóság mellett több módon segítik a vízi élővilágot. Ilyen például az egyik fürdőruha szett, amely árbevételének 10%-val egy teknős rehabilitációs központot támogatnak.

A teknősök a műanyagszennyezés által legjobban veszélyeztetett tengeri élőlények közé tartoznak, a hét fajból majdnem mind veszélyeztetett több okból is, az elhasználódott halászhálók és a vizekben úszkáló műanyag szatyrok leggyakoribb áldozatai.

Forrás: forbes.hu

Miért esznek a műanyagot a tengeri állatok?

Miért esznek a műanyagot a tengeri állatok?

A műanyag nem csupán úgy néz ki, mint az étel, hanem olyan szaga, érzete és még a hangja is.

David Attenborough angol természettudós nyilatkozta egy interjúban, hogy mennyire szívszaggató, amikor egy albatrosz a fiókáit kezdi etetni, és nem hal jön ki a szájából (amik a fő táplálékforrásai), hanem műanyag.


Fotó: Chris Jordan

Az albatroszok több ezer kilométeres távolságra is elrepülnek a prédájuk után kutatva, amiket aztán könnyedén kapnak ki a vízből. Hogyan lehet mégis ilyen könnyen becsapni ezeket az ügyes madarakat, melyek hosszú útjaikról csupán egy adag műanyaggal térnek haza?

Sajnos ebben a dologban az albatroszok nincsenek egyedül. Az apró planktontól a hatalmas bálnákig, legalább 180 más tengeri állatfajtát is azonosítottak, melyek műanyagot fogyasztanak. A La Manche csatornában fogott halak harmadának beleiben találtak műanyagot, olyan fajokéban is, amiket rendszeresen fogyasztunk. A tenger gyümölcseiben is megfigyelték már ezt a jelenséget, így például a kék kagylóban vagy a homárban.

Lényegében minden méretű és fajta állat eszik műanyagot, hiszen évi 12,7 millió tonna szemét kerül az óceánokba.

A műanyagfogyasztás egyébiránt csak részben a nagy mennyiségnek köszönhető. A zooplankton például a vízben úszó piciny műanyagrészecskéket a méretük miatt fogyasztja, ugyanis a táplálékot gyűjtő függelékeiket egy bizonyos méret felismerésére „tervezték”. Ha egy részecske ebbe a mérettartományba esik, akkor úgy hiszi, hogy az bizonyosan étel a számára.


Fotó: Zooplankton „mix”

A zooplanktonhoz hasonlóan a tengeri uborkaként ismert tapogatókkal rendelkező, hengeres élőlények sem válogatósak, miközben a tengerfenéken mászkálva szájnyílásukba kotorják az üledéket, hogy ehető anyagot keressenek benne. A tengeri uborkák számára a műanyag részecskék egyszerűen nagyobbak és könnyebben megragadhatóak, mint a megszokott ételforrásaik.


Fotó: Tengeri uborka (Stichopus chloronotus)

Más fajokban jeleket találtak arra vonatkozóan is, hogy a műanyagfogyasztás nem csupán passzív folyamat. Sok állat látszólag szándékosan választja ezt az étrendet.

Az egyik magyarázat szerint az állatok egyszerűen összetévesztik a műanyagot az ismerős táplálékokkal – a műanyag forgács például nagyon hasonlít az ikrákhoz. Az ember elsődleges érzéke a látás, de az élelem után kutató legtöbb tengeri állat, beleértve az albatroszokat, elsősorban a szaglására hagyatkozik.

Matthew Savoca tengerbiológus és kollégái több kísérletet folytattak, melyek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes tengeri madarak és halak a műanyag szagához vonzódnak. Konkrétan a dimetil-szulfidot (DMS) azonosították, mint kémiai jelet, ami a műanyagból származik, és köztudottan vonzó a madarak számára. Lényegében alga telepszik az úszó műanyagra, és amikor ezt az algát elfogyasztják a krillek (világító rákok), jelentős DMS szabadul fel, mely vonzza a madarakat és halakat, akik aztán a műanyagot fogyasztják a krillek helyett.

Ugyanakkor a látást is figyelembe véve, az emberekhez hasonlóan a tengeri teknősök is elsősorban a látásukra hagyatkoznak a táplálékkeresés során. Azonban ők az UV fényt is látják, ezért a látásuk nagyban eltér a miénktől.

Az ausztrál kutatók szerint a teknősök fiatal egyedei nem válogatósak, az idősebbek jobban kedvelik a puha, átlátszó műanyagot. Feltételezésük, hogy a teknősök a műanyag zacskókat ízletes medúzáknak hiszik.

Sok egyéb tengeri állat tévesen élelemként azonosítják a hulladékokat. Több tucatnyi halott ámbráscetet és egyéb fogascetet találtak, melyek gyomra tele volt műanyag zacskókkal, autóalkatrészekkel és egyéb emberi szeméttel. A szemetünk olyan változatos formában, méretben és színben van jelen, hogy vonzóvá válik a hasonlóan változatos állatvilág számára. Ez a legfőbb probléma.

2018 február végén vetette partra a víz egy fiatal nagy ámbráscet tetemét Spanyolország délkeleti partvidékén. A hatalmas emlős emésztőszervrendszerében a boncolás során a szakértők csaknem 29 kilogramm műanyaghulladékot szedtek ki az elpusztult cet gyomrából és beleiből. A csaknem 10 méter hosszú állatból kioperált szemét között voltak műanyag zacskók, kötél- és üvegdarabok, valamint víztartályok.

Szóval, ha nincs egy minden állat számára megfelelő megoldás, a műanyagnak egy olyan könnyen megváltoztatható tulajdonsága, amely megakadályozza, hogy az állatok elfogyasszák, akkor mit tehetünk a „műanyag-evők” érdekében?

Matthew Savoca tengerbiológus reméli, hogy ezek a tragikus történetek segíthetnek az embereket elgondolkodtatni, a műanyagok ellen fordítani, tudatosabb magatartásformákra sarkallni, és arra késztetni, hogy együtt érezzenek ezekkel az állatokkal. Végső soron ez segíthet majd az óceánba ömlő ’szemét kaja’ megszüntetésében.

Forrás: BBC Earth

Hasznos műanyagevők?!

Hasznos műanyagevők?!

Műanyagot evő baktériumok

Egy baktérium (neve: Ideonella sakaiensis 201-F6) elfogyasztja a PET palackot, de ahhoz, hogy ezt megtehesse, szüksége van erre a bizonyos enzimre. A baktérium és az enzim létezését egyébként már 2016-ban felfedezték Japánban, vagyis azóta tudjuk, hogy ez az élő organizmus képes műanyagot „enni”.

Az enzimeket megegyezés szerint általában -áz végződéssel látják el, a mostanit ötletesen PETáznak keresztelték. A PET egy polimer, azaz egy olyan nagy molekula, amelyet egy bizonyos alapegység megsokszorozásával hoznak létre. Úgy kell elképzelni, mint egy mintás tapétát: van egy alapmotívuma, amely állandóan ismétlődik, ezek össze vannak kapcsolva egymással, és a végtelenségig folytatható a sormintájuk, ameddig el nem vágja valaki.

Azt is sikerült a tudósoknak meghatározni, hogy a baktérium 30 fokos hőmérsékleten eszi leggyorsabban a műanyagot, így nagyjából hat hétig tart egy átlagos műanyagdarab lebontása.

Műanyagevő hernyók

Amerikai vegyészek 2014-ben bukkantak rá „műanyagevő” férgekre: azt tapasztalták, hogy a nagy viaszmoly (Galleria mellonella) lárváinak bélbaktériumai képesek a polietilén lebontására. A természetben a faj egyedei méhkasokban telepednek meg, és méhviaszt fogyasztanak. A polietilén hasonló szénhidrogénláncokból áll, ezért tudják megemészteni az állatok. Christophe LeMoine, a csapat tagja szerint más műanyagokkal is kísérleteztek, és úgy tűnik, hogy a lárvák egyéb anyagokat is képesek elfogyasztani.

A sebesség, amellyel a viaszmolylárvák felemésztik a műanyagot, figyelemre méltó: a lebontási folyamat több mint 1400-szor gyorsabban zajlik, mint a polietilént bontó baktériumokban. A viaszkukacok 12 óra alatt 92 milligramm műanyagot dolgoztak fel, míg korábbi kísérletekben a baktériumok 24 óra alatt mindössze 0,13 milligramm műanyagot tudtak átalakítani.

Hamarosan az aszalványmoly lárváiról derült ki ugyanez. Egy görög svéd kutatócsoport pedig 2015-ben publikálta eredményeit, melyek szerint egy gombafaj (Fusarium oxysporum) is képes hasonlóra.

Valóban megoldás?

Lassan minden évre jut tehát egy effajta felfedezés, ami jelzi, hogy komoly társadalmi és ma már üzleti igény is lenne egy műanyagbontó csodaszerre, ha lehet, mellékhatások nélkül.

Miközben évente bukkan fel a hírekben egy egy újabb „műanyagevő” baktérium, a környezetvédő szervezetek mellett egyelőre a tudósok is inkább aggódnak, semmint bizakodnak a jövőt illetően, ugyanis mintegy 80 millió tonna polietilént termel az emberiség évente!!!