írta Koszecz | 2021.06.14. | 2021 - Nyári tábor, Blog, Táplálkozás
Az vagy, amit megeszel! Táplálkozásunk alapjaiban határozza meg szervezetünk működését, teljesítőképességét!
Amikor táplálkozásról beszélünk, legtöbben csak a makrotápanyagokra, vagyis fehérjékre, zsírokra és szénhidrátokra gondolnak, és elfeledkeznek azokról az apró molekulákról, kémiai elemekről, amelyek mint egy karmester összehangolják, irányítják szervezetünk működését: a mikrotápanyagokról.
A mikrotápanyagok, vagyis a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek a makrotápanyagokkal ellentétben nem szolgáltatnak energiát, de kulcsszerepet töltenek be szervezetünk anyagcsere-folyamataiban, az enzimek működésében, és egyáltalán testünk felépítésében. Egyes mikrotápanyagok ezen felül még antioxidáns-szerepet is betöltenek.
Tudtad, hogy a vitaminoknak két fajtája van?
- zsírban oldódó vitaminok: A, D, E, K – amelyeket olajokban, tejtermékekben, tojásban, májban és halakban találunk meg, és a zsírszöveteinkben tároljuk őket. Esetükben kisebb a hiánybetegség esélye, de nagyobb a túladagolásé.
- vízben oldódó vitaminok: C, folsav, biotin, pantoténsav és a B-vitamin család – ezeket nem tudjuk elraktározni. Főleg gyümölcsökben, zöldségekben, gabonákban és tejtermékekben fordulnak elő, és gyorsan kiválasztódnak a szervezetből a vizeletbe. Nehezebb őket túladagolni, de hamarabb tűnik föl a bevitelük hiánya.
Kémia óráról ismerős lehet az ásványi anyagok és nyomelemek fogalma.
Az ásványi anyagok és nyomelemek szervetlenek (legtöbbjük fém) és a talajból származnak. Az emberi szervezet egyiket sem képes előállítani, ezért táplálkozással kell őket magunkhoz vennünk.
Testünk működése szempontjából ezek a legfontosabbak: Kalcium, Magnézium, Cink, Réz, Vas, Kálium, Nátrium, Jód, Szelén, Fluor, Foszfor, Mangán, Kén és a Bór. Szervezetünk ásványi anyag készletének körülbelül a felét a Kalcium, negyedét a Foszfor alkotja, a fennmaradó részen a többi ásványi anyag osztozik.
Gondoltad volna, hogy például az erősportágakban, mint amilyen a súlyzós edzés is, a magnéziumszükséglet majdnem a duplájára emelkedik?
Szerencsére az egészséges és kiegyensúlyozott étrend általában biztosítja a megfelelő vitamin- és ásványianyag-bevitelt, és ezzel a test normális müködését.
írta Koszecz | 2021.06.08. | 2021 - Nyári tábor, Blog, Ember és környezete
Az emberi szem másodpercenként átlagosan 10-12 képet tud továbbítani és analizálni. A látóközpont az egyes képeket általában a másodperc tizenötöd részéig tartja meg, így ha ezen időszak alatt újabb információt kap, az a folytonosság érzetét kelti bennünk. A legyek ugyanennyi idő alatt ennél jóval több vizuális információt is képesek feldolgozni, többek közt ezért nehéz lecsapni őket. 🙂
A legtöbb helyen azt olvashatjuk, hogy ha szemünk 1 másodperc alatt 24 képkockát lát, azt agyunk már mozgásként észleli. A némafilmes korszak első kamerái másodpercenként 14-16 képkocka sebességgel működtek, ami már elegendő volt a mozgásérzékeléshez, de még szaggatottan adta vissza a folyamatos mozgást.
A 24 képkockás „mítosz” hátterében azonban nem tudományos tények, hanem a filmkészítési gyakorlat áll. Tehát az, hogy végül miért épp a 24 FPS vált elfogadottá a filmiparban, részben a technikának, részben a megszokásnak köszönhetjük. (FPS a Frame Per Second rövidítése. Jelentése: képkocka per másodperc. Vagyis az adott mozgókép hány képkockát tartalmaz másodpercenként.)
írta Koszecz | 2021.06.07. | 2021 - Nyári tábor, Blog, Táplálkozás
A cupcake története
Bár már egy 1700-as évekből származó amerikai szakácskönyv is megemlíti, a cupcake a 19. században indult el hódító útjára, és forradalminak számított, mivel az akkori süteményekhez képest villámgyorsan elkészült. Ami a név kialakulását illeti, két teória létezik: az első szerint a sütiket eredetileg csészében (cup) sütötték, a második szerint a hozzávalókat mérték ki csészével. A speciális muffin sütőformák a 20. században terjedtek el.
A kezdetekben a cupcake-eket „number cakes”-nek vagyis “1-2-3-4 cakes-nek” hívták, mert igazán egyszerű volt megjegyezni a hozzávalók mennyiségét. A legelső fennmaradt recept: 1 csésze vaj, 2 csésze cukor, 3 csésze liszt, 4 tojás, továbbá 1 bögre tej és egy kanál szódabikarbóna. Manapság a rengeteg féle hozzávalóból számtalan változatos ízű, stílusú cupcake készülhet.
A cupcake tulajdonképpen egy mini torta, amit mindig az alkalomhoz illően díszítenek, mázzal, krémmel, marcipánnal. Nem kell szeletelni, nem morzsálódik, és nem kell hozzá tányér sem. Csak megkaparintod, és egészben a tiéd. Senki sem eszegeti le a marcipánt a tortádtól, és a süti mérete nem a házigazda jóindulatán múlik. Ha egyszer kézbevetted, akkor biztosan meg is eheted!
Mi a különbség cupcake és muffin között?
A cupcake mindig édes, és általában díszítve van a teteje. De ha nincs díszítve, akkor sem automatikusan muffin! A cupcake alapvetően egy ünnepi alkalomra készült vaj alapú torta (cake). Ezzel szemben a muffin elkészítésében sokkal egyszerűbb, a száraz és nedves hozzávalók összekeverése után már süthető is, sokszor habverő sem kell hozzá. Olajjal készül, nem torta, hanem inkább egyfajta – nem élesztő alapú – tészta (quick bread), ami lehet sós is, általában reggelire vagy teához fogyasztják. Tehát nem a díszítésén múlik a különbség – bár ez az általános nézet – hanem inkább az elkészítési módján, és azon, hogy milyen alkalommal kerül asztalra.
A sikertörténet
A cupcake klasszikusan az amerikai gyerekzsúrok, szülinapok süteménye. A gyermeki világ nosztalgikus megidézése lett a siker alapja, hiszen az édesszájú felnőttben a régi időket, az otthon melegét kelti életre. A látványvilág, a sokrétű design lehetősége miatt pedig a divatos partik, rendezvények süteményévé avanzsált.
Napjainkra a cupcake kirobbanó siker lett kulináris berkekben, az utóbbi évtizedekben több ezer vállalkozást alapítottak rá Amerikában, majd innen kiindulva Angliában, és fokozatosan egyéb európai országokban is elterjedt, terjed a divatja. A csokis és vaníliás még ma is klasszikus kedvencek, míg az extrémebb ízű sütiket a leghíresebb éttermek is étlapjaikra helyezik. Az igazi népszerűséget a Szex és New York című sorozat (Magnolia Bakery), illetve a Martha Stewart által kiadott könyv hozta meg.
írta Koszecz | 2021.06.07. | 2021 - Nyári tábor, Blog, Táplálkozás
Mitől érik be a gyümölcs?
Éretten a gyümölcsök és egyes zöldségek etilént (más néven etént) bocsátanak ki. Ezt a “gyümölcsérlelő gázként” is ismert természetes vegyületet évszázadok óta hasznákják az érés mesterséges gyorsítására. Az egyiptomiak kilyuggatták a fügéket hogy kiengedjék a gázt; az ókori kínaiak tömjént égetve szabadítottak fel etilént, a mai szállítójárművekben pedig gyakran etiléngázt pumpálnak a szupermarketekbe szállított gyümölcsök fölé, hogy már éretten érkezzenek célba.
Így csináld otthon
E trükk otthoni alkalmazásához csak tegyünk egy etiléntermelő gyümölcsöt, például banánt, fügét, mangót, nektarint vagy szilvát egy éretlen gyümölcs mellé, és az nagyon hamar be fog érni.
írta Koszecz | 2021.06.07. | 2021 - Nyári tábor, Blog, Táplálkozás
A friss tojást teljesen kitölti a sárgája és a fehérjéje, a héja azonban porózus, hogya fejlődő embrió levegőhöz jusson. Idővel levegő szivárog át a védőhártyán, és egy buborék kezd kialakulni. Ha biztosak akarunk lenni abba, hogy egy tojás friss-e tegyük egy tál vízbe, és figyeljük meg lesüllyed-e vagy a felszínen marad!
Sütni és buggyasztani a legfrissebb tojások a legjobbak mivel a sárgájuk gömbölyű, a fehérjéjük pedig sűrű. Ezek a tál aljára süllyednek és az oldalukon fekve maradnak. Kemény tojásnak a valamivel öregebb tojások az ideálisak mivel hígabb a fehérjéjük, és könnyebb meghámozni őket. Az ilyen tojások is lesüllyednek, de az edény alján már függőleges helyzetben állnak. A legöregebb tojásoka felszínre emelkednek. Ezeket inkább ne használjuk fel.
